P—Zn kölcsönhatás mészlepedékes csernozjom talajon kukorica monokultúrában

2002 ◽  
Vol 51 (3-4) ◽  
pp. 381-394 ◽  
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Tamás Turán
Keyword(s):  
List Type ◽  
Split Plot

Szabadföldi P—Zn műtrágyázási tartamkísérletünket 1978 őszén állítottuk be löszön képződött, mély humuszrétegű, vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, Intézetünk nagyhörcsöki kísérleti telepén. A talaj szántott rétege 5 % CaCO3-ot, 3 % humuszt tartalmaz; Ca, Mg, Mn és Cu elemekkel kielégítően, N és K elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátott. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályra hajló, vízmérlege negatív. A 4P × 3Zn = 12 kezelést 3 ismétlésben, split-plot elrendezésben állítottuk be. A parcellák mérete 4,9x15=73,5 m². Főparcellaként a 0, 100 kg/ha/év, 500 kg/ha/5 év, 1000 kg/ha/5 év P2O5-trágyázás, alparcellaként a 0, 20, 40 kg/ha/5 év Zn-trágyázás szolgált szuperfoszfát és ZnSO4 formájában. Alaptrágyaként az egész kísérletben egységesen 200 kg/ha N-és 200 kg/ha K2O-műtrágyát alkalmaztunk NH4NO3 és KCl formájában. A termesztett kukoricahibrid az Mv-SC 580 volt. Az első 4 év eredményei alapján levonható főbb következtetések: Kísérleti körülményeink között, ezen a foszforral gyengén ellátott talajon, az évenként adott 100 kg/ha P2O5-trágyázás kielégítheti a kukorica P-igényét. Előretrágyázás formájában ez a mennyiségű foszfor 4–5 évre számolva egyszerre is kiadható. Az 1000 kg/ha feltöltő P2O5-trágyázás gazdaságtalan és Znhiányt indukálva terméscsökkenéshez vezethet. Az AL-oldható P2O5-tartalom optimumát a 100–150 mg/kg érték jelezheti a szántott rétegben.Az egyoldalú, 1000 kg P2O5/ha adaggal előidézett P-túlsúlyt és szemterméscsökkenést a 40 kg/ha Zn-trágyázással lehetett ellensúlyozni. A KCl+EDTA módszerrel meghatározott Zn-tartalom optimumát 2–3 mg/kg talajbani koncentráció mutatta.Irodalmi adagokkal összhangban a kukorica kiegyensúlyozott tápláltsági állapotát a 4–6 leveles légszáraz hajtásban mért 0,3–0,5 % P és 30–60 mg/kg Zn, míg a címerhányáskori levél optimális összetételét 0,25–0,40 % P és 25 mg/kg feletti Zn-koncentráció-tartomány jellemezheti. A P/Zn arányának ideális értéke a vegetatív növényi részekben 50–150 közöttire tehető. Amennyiben ez a P/Zn arány jelentősen 200 fölé emelkedik, a Zn-trágyázás hatékony lehet.A P-túlsúly növelte a meddő tövek előfordulását 1978-ban, amikor szemtelítődés idején (augusztusban) aszály uralkodott. Ebben az évben a termő tövek 13–20 %-a bizonyult terméketlennek.

scholarly journals A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben

2015 ◽  
Vol 64 (1) ◽  
pp. 177-188
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Péter Csathó
Keyword(s):  
List Type ◽  
Split Plot ◽  
K 12

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizs-gáltuk a NxCu elemek közötti kölcsönhatásokat 1991-ben kukoricával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és kb. 20% agyagot tartalmazott. Az elemzések alapján a terület talaja jó Ca-, Mg-, K-, Mn-, kielégítő Cu-, köze-pes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen van, tehát a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg·ha−1 adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. Az árpilis, május és a július hónapokat aszály jellemezte. Főbb eredményeink: 1. Az 1991. év első fele erősen csapadékhiányos volt, a N-trágyázás termés-csökkenést eredményezett. Igazolhatóan mérséklődött a termő tövek száma. Az 1000-szem tömeg 278 g maradt. A Cu-trágyázással igazolhatóan emelkedett az egy tőre eső szemek száma, illetve a csövenkénti szemtömeg. A szemtermés az NxCu kezelésekben 7,0 és 8,6 t·ha−1 között változott. 2. A N-túlsúly, azaz az agronómiailag indokoltat jelentősen meghaladó N-adagok hatására a 4–6 leveles korú növény gyökerének N%-a, a virágzáselejei leve-lek N- és Zn-felvétele, valamint az aratáskori szár N-, K- és Ca-koncentrációja nőtt. A Cu-trágyázással a kontrollhoz viszonyítva a fiatal hajtás, a virágzás elejei levél és a szár Cu-tartalma átlagosan 1/3-ával emelkedett. A gyökér Cu-készlete a Cu-adagolással 2,5-szeresére nőtt. A Cu növényen belüli vertikális mozgása azonban gátolt volt. 3. A 12 t·ha−1 (szem + szár) földfeletti biomasszába kereken 114 kg N, 77 kg K (92 kg K2O), 22 kg P (50 kg P2O5),15 kg Ca, és 18 kg Mg épült be. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermék fajlagos elemtartalma 15 kg N, 10 kg K (12 kg K2O), 3 kg P (7 kg P2O5), illetve 3 kg körüli CaO és MgO mennyiségnek adódott. Adataink a tervezett kukoricatermés elemszükségletének számításakor a szakta-nácsadásban használhatók fel.

N-Cu interactions in a field experiment on spring barley

2013 ◽  
Vol 62 (2) ◽  
pp. 345-358 ◽  
Author(s):  
Imre Kádár ◽  
Péter Csathó
Keyword(s):  
Field Experiment ◽  
Spring Barley ◽  
List Type ◽  
Split Plot

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N és a Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban tavaszi árpával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, közepes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13-15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés×3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-adagokat (0, 100, 200 és 300 kg N·ha−1) Ca-ammónium-nitrát, a Cu-adagokat (0, 50 és 100 kg Cu·ha−1) CuSO4 formájában adtuk ki. Áprilisban és májusban a szokásos csapadék csupán 1/3-a, júliusban a fele hullott. A jelzőnövényként használt Mars fajtájú tavaszi árpát 5 cm mélyre vetettük 12 cm gabona sortávra, 60–70 db·fm−1 csíraszámmal és 200 kg·ha−1 vetőmagnormával. A növény-állományt parcellánként 1–5 skálán bonitáltuk bokrosodás, virágzás és betakarítás idején. A betakarítást követően talajmintavételre is sor került a szántott rétegből, parcellánként 20–20 lefúrásból képezve átlagmintákat. A növénymintákat tíz elemre vizsgáltuk. A talajmintákban meghatároztuk a KCl-EDTA-oldható Cu-tartalmat, valamint a KCl-kicserélhető NH4-N- és NO3-N-tartalmat.A főbb eredményeket a következőkben foglaljuk össze:— A 100–300 kg N·ha−1 N-trágyázás 20–25%-os szemterméscsökkenést eredményezett az évelő pillangós lucerna elővetemény után. A Cu-trágyázás teljesen hatástalan maradt a termésre ezen a kielégítő Cu-ellátottságú talajon. Az átlagos termés-szint 3 t·ha−1 szem- és 3 t·ha−1 melléktermést jelentett mindössze. A kis termés N-igényét ebben a száraz évben a trágyázatlan talaj is kielégítette a N-gyűjtő lucerna elővetemény után. A N-kínálattal viszont — a Na és a Zn kivételével — nőtt a bokrosodáskori hajtás makro- és mikroelem-tartalma. Aratáskor a szalmában és szemben található N, Ca, Mn és Cu elemek beépülését szintén serkentette a N-trágyázás. A Cu-trágyázás a növényi összetételt sem módosította. A réz döntően a gyökérben halmozódott fel, ahol a növekvő Cu-kínálattal a Cu-koncentráció a kontrollon mért 28-ról 144 mg·kg−1-ra ugrott.— A szemtermésben főként a N, P, Mg, Zn és Cu elemek dúsultak. A tavaszi árpa fajlagos, azaz 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 32 kg N, 19 kg K2O, 12 kg P2O5, 6 kg CaO és 4 kg MgO mennyiséget tett ki. Adataink hasonló termesztési körülmények között felhasználhatók a tavaszi árpa tervezett termésének elemigénye becslésekor a szaktanácsadásban. Megemlítjük, hogy a kapott kis termések fajlagos elemtartalmai átlagosan mintegy 20%-kal meghaladták a normál években kapottakat. A fajlagos N-tartalomban mindezen túl a pillangós elővetemény, valamint a 100–300 kg N·ha−1 adagok miatti N-túlkínálat is tükröződött.— Az első év után a bevitt Cu-trágya gyakorlatilag teljes mennyisége kimutatható volt KCl+EDTA formában a talaj szántott rétegében. A kontrolltalajon mért 2 mg·kg−1 Cu-tartalom az 50, illetve a 100 kg Cu·ha−1·év−1 Cu-terhelés hatására 22, illetve 44 mg·kg−1 értékre ugrott. A réz növényen belüli (vertikális) transzportja ugyanakkor gátolt volt.

scholarly journals Nitrogén, réz és molibdén kölcsönhatások repcére (Brassica napus L.)

2017 ◽  
Vol 66 (2) ◽  
pp. 349-360
Author(s):  
Imre Kádár
Keyword(s):  
Soil Analysis ◽  
N Fertilization ◽  
List Type ◽  
Brassica Napus L ◽  
Calcium Ammonium Nitrate ◽  
Cu Content ◽  
Plant Parts ◽  
Split Plot ◽  
Set Up ◽  
Plot Design

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on rape in 2000 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn, had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The generative phases of flowering and ripening were characterized by drought and depression. The main results were as follows: As a result of N fertilization, the seed yield fell from 2 t ha−1 to 0.8 t ha−1. However, the stem yield increased from 5 t ha−1 to 8 t ha−1 due to the more favourable N effects in the vegetative phase. As a result, the harvest index increased from 4.6 to 13.0.Most of the element contents became concentrated and enriched in the plant parts. The concentrations of Na, Fe, Mn and Zn increased with the N supply, whereas that of Ba decreased in the straw at harvest. Both N and Cu addition stimulated the incorporation of Cu in the straw. The phenomenon of N×Mo synergy was observed. N and Mo became enriched in the stem in both the N and Mo treatments. This N×Mo interaction was also manifested in the seed.Higher contents of N, P, Mg, Zn, Cu, Mo, Se and Co were recorded in the seed at harvest, exceeding the concentrations in the straw. A total of 206 kg N, 172 kg Ca, 142 kg K, 78 kg S, 39 kg P and 32 kg Mg was incorporated into the aboveground biomass of rapeseed, i.e. 10.4 t ha−1 air-dry matter. In the case of combine harvesting, if the by-products are ploughed into the soil, the quantity of nutrients leaving the field falls to a fraction.Under the conditions of this experiment, 40 kg N, 5 kg Ca (7 kg CaO), 14 kg K (17 kg K2O), 10 kg S, 12 kg P (27 kg P2O5) and 5 kg Mg (8 kg MgO) was required for the production of 1 t rapeseed. These data could serve as a guideline for the extension service in establishing the nutritional needs of winter rapeseed.

scholarly journals Nitrogén, réz és molibdén kölcsönhatások lucerna kultúrában (Medicago sativa L.)

2017 ◽  
Vol 66 (2) ◽  
pp. 375-390
Author(s):  
Imre Kádár
Keyword(s):  
Nutrient Content ◽  
List Type ◽  
Calcium Ammonium Nitrate ◽  
Cu Content ◽  
Wide Range ◽  
Split Plot ◽  
Loam Soil ◽  
Mo Content ◽  
Set Up ◽  
Plot Design

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on alfalfa in 1996-1999 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg·ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg·ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg·ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The main results were as follows: In this chernozem loam soil the N, Cu, Mo treatments did not affect the yield of alfalfa. During the four years studied (1996–1999), a total of 32 t·ha−1 of hay was harvested, with maximum yields (4–5 t·ha−1) at the first mowing. Considering the years, the 2nd year of alfalfa was the most successful with a yield of 11 t·ha−1.With increasing rates of N, the incorporation of N, NO3-N, Ca, Mg, Na, and sometimes Cu increased, while that of K decreased in the hay. Due to the 10–12-year residual effect of CuSO4 the original Cu content of the hay improved by 30–50%, i.e. 2–4 mg·kg–1.A single dose of 48 kg·ha−1 Mo raised the hay Mo content by an order of magnitude to 18–69 mg·kg–1 even after 5–8 years. The Mo content decreased with age and the number of mowings. Nevertheless, the hay became unsuitable for use as animal feed. Mo fertilization also influenced the incorporation of other elements, demonstrably increasing the uptake of N, Ca and Mg and moderating that of K, NO3-N and Cu.As a specific catalyst for the N-binding microorganisms in the soil, Mo is able to increase the soil N supply and thus the N content of the plants. Mo is also necessary for NO3 reduction, so the quantity of NO3-N is reduced through incorporation into proteins in response to Mo. In the present experiment, N-Mo and N-Cu synergism and Mo-NO3 antagonism were manifested.Due to the influence of the different years, mowings and treatments, the minimum and maximum element contents of the hay varied over a wide range. In 12 mowings over the course of four years a total of 1190 kg N, 787 kg K, 768 kg Ca, 154 kg Mg, 128 kg S, 102 kg P, 12 kg Na, 8 kg Fe, 5 kg Al, 4 kg Sr and 2 kg each of Mn and B was taken up per hectare, together with 416 g Zn, 288 g Ba, 256 g Cu and 96 g Mo per ha. The uptake of Mo was 1131 g·ha−1 on Mo-treated soil.The specific nutrient content of 1 t hay was 37 kg N, 25 kg K, 24 kg Ca, 5 kg Mg and 3 kg P (7 kg P2O5). N abundance was associated with elevated specific nutrient content under the given experimental conditions. On this soil atmospheric N fixation was able to cover the N requirements of alfalfa.

Book Reviews

Tempo ◽  
1995 ◽  
pp. 29-36
Keyword(s):  
List Type

Volume I of Messiaen's ‘Traite’, ‘Music and Color’, and organ recordings Christopher DingleRobert Craft's Stravinsky memoirs and recordings Rodney Lister

Open discussion

1982 ◽  
Vol 99 ◽  
pp. 605-613
Author(s):  
P. S. Conti
Keyword(s):  
Buenos Aires ◽  
Large Mass ◽  
List Type ◽  
Common Phenomenon ◽  
Open Discussion ◽  
The Stability ◽  
Ring Nebulae

Conti: One of the main conclusions of the Wolf-Rayet symposium in Buenos Aires was that Wolf-Rayet stars are evolutionary products of massive objects. Some questions:–Do hot helium-rich stars, that are not Wolf-Rayet stars, exist?–What about the stability of helium rich stars of large mass? We know a helium rich star of ∼40 MO. Has the stability something to do with the wind?–Ring nebulae and bubbles : this seems to be a much more common phenomenon than we thought of some years age.–What is the origin of the subtypes? This is important to find a possible matching of scenarios to subtypes.

Solar Corona Investigation by the Coronal Line Photometer at Lomnický Peak

1994 ◽  
Vol 144 ◽  
pp. 431-434
Author(s):  
M. Minarovjech ◽  
M. Rybanský
Keyword(s):  
Solar Corona ◽  
Time Resolution ◽  
Active Regions ◽  
High Time ◽  
High Time Resolution ◽  
List Type ◽  
Type Number ◽  
Coronal Line ◽  
Global Cycle

AbstractThis paper deals with a possibility to use the ground-based method of observation in order to solve basic problems connected with the solar corona research. Namely:1.heating of the solar corona2.course of the global cycle in the corona3.rotation of the solar corona and development of active regions.There is stressed a possibility of high-time resolution of the coronal line photometer at Lomnický Peak coronal station, and use of the latter to obtain crucial observations.

The LDE-Type Flare Occurrence (1969-1993)

1994 ◽  
Vol 144 ◽  
pp. 279-282
Author(s):  
A. Antalová
Keyword(s):  
Time Series ◽  
Fourier Analysis ◽  
Sunspot Cycle ◽  
List Type ◽  
Type Number ◽  
Solar Cycles ◽  
Type Iv ◽  
Long Duration ◽  
Cycle Maximum ◽  
Flare Index

AbstractThe occurrence of LDE-type flares in the last three cycles has been investigated. The Fourier analysis spectrum was calculated for the time series of the LDE-type flare occurrence during the 20-th, the 21-st and the rising part of the 22-nd cycle. LDE-type flares (Long Duration Events in SXR) are associated with the interplanetary protons (SEP and STIP as well), energized coronal archs and radio type IV emission. Generally, in all the cycles considered, LDE-type flares mainly originated during a 6-year interval of the respective cycle (2 years before and 4 years after the sunspot cycle maximum). The following significant periodicities were found:• in the 20-th cycle: 1.4, 2.1, 2.9, 4.0, 10.7 and 54.2 of month,• in the 21-st cycle: 1.2, 1.6, 2.8, 4.9, 7.8 and 44.5 of month,• in the 22-nd cycle, till March 1992: 1.4, 1.8, 2.4, 7.2, 8.7, 11.8 and 29.1 of month,• in all interval (1969-1992):a)the longer periodicities: 232.1, 121.1 (the dominant at 10.1 of year), 80.7, 61.9 and 25.6 of month,b)the shorter periodicities: 4.7, 5.0, 6.8, 7.9, 9.1, 15.8 and 20.4 of month.Fourier analysis of the LDE-type flare index (FI) yields significant peaks at 2.3 - 2.9 months and 4.2 - 4.9 months. These short periodicities correspond remarkably in the all three last solar cycles. The larger periodicities are different in respective cycles.

Discussion following the presentation by F. Deubner

1977 ◽  
Vol 36 ◽  
pp. 69-74
Keyword(s):  
List Type ◽  
The Sun ◽  
Type Number ◽  
Harmonic Motion ◽  
Locally Excited ◽  
Long Period ◽  
Coherent Wave ◽  
Short Period ◽  
Global Modes

The discussion was separated into 3 different topics according to the separation made by the reviewer between the different periods of waves observed in the sun :1) global modes (long period oscillations) with predominantly radial harmonic motion.2) modes with large coherent - wave systems but not necessarily global excitation (300 s oscillation).3) locally excited - short period waves.

Prominences and Solar Activity

1979 ◽  
Vol 44 ◽  
pp. 357-372
Author(s):  
Z. Švestka
Keyword(s):  
Solar Activity ◽  
Solar Cycle ◽  
List Type ◽  
Type Number ◽  
Flare Loops ◽  
Filament Activation

The following subjects were discussed:(1)Filament activation(2)Post-flare loops.(3)Surges and sprays.(4)Coronal transients.(5)Disk vs. limb observations.(6)Solar cycle variations of prominence occurrence.(7)Active prominences patrol service.Of all these items, (1) and (2) were discussed in most detail and we also pay most attention to them in this report. Items (3) and (4) did not bring anything new when compared with the earlier invited presentations given by RUST and ZIRIN and therefore, we omit them.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document