Összefoglaló. A sarcopenia progresszív, generalizált vázizombetegség
az izomtömeg fogyásával és az izomfunkció romlásával, számos szövődménnyel,
rossz prognózissal. A sarcopeniát eredetileg életkorfüggő, idősekben jelentkező
kórképnek írták le (primaer sarcopenia). Később derült ki, hogy fiatal- és
középkorú személyeknél is előfordul, különböző betegségekhez társulva (secundaer
sarcopenia). A közlemény áttekintést ad a betegség patofiziológiájáról, a
fizikai inaktivitás, az inzulinrezisztencia, a krónikus gyulladás, a citokinek,
hepatokinek és miokinek szerepéről az izomkárosodásban, valamint az izom, a
zsírszövet és a máj funkcionális kapcsolatairól nem alkoholos zsírmájban és
cirrhosisban. A diagnózis felállítását számos funkcionális próba, illetve
vizsgálóeljárás teszi lehetővé. Az izomerő-csökkenés igazolása a legfontosabb
paraméter (kézszorító erő). Az izomtömegvesztést kettős energiájú
röntgenabszorpciometria, bioelektromosimpedancia-analízis, komputertomográfia
vagy mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat mutathatja ki, megerősítve a
kórismét, a fizikai teljesítmény csökkenése pedig a sarcopenia súlyosságát
jelzi. A sarcopenia kezelése és a progresszió prevenciója a fiatalkorban
elkezdett és élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitáson, a protein-kalória
túltápláláson és a gyógyszeres terápián alapul, beleértve a D-vitamin és a
tesztoszteron pótlását, az elágazó láncú aminosavak és az L-karnitin adását.
Másodlagos sarcopeniában az alapbetegség kezelése is szükséges. Orv Hetil. 2021;
162(1): 3–12.
Summary. Sarcopenia is a progressive, generalized skeletal muscle
disease with the loss of muscle mass and function, associated with adverse
outcomes and poor prognosis. Sarcopenia first was regarded as an age-related
disorder of older people (primary sarcopenia). Later it turned out that it can
also occur in young age due to a range of chronic disorders such as cancer,
anorexia or malnutrition (secondary sarcopenia). This paper overviews the
pathophysiology of sarcopenia and the factors involved in the muscle mass loss,
i.e., physical inactivity, insulin resistance, low-grade
chronic inflammation, hepatokines and myokines. The basic feature is the
imbalance between proteolysis and protein synthesis that leads to muscle
atrophy. We discuss the relationship between liver, muscle and adipose tissue in
non-alcoholic fatty liver disease and cirrhosis. To diagnose sarcopenia, there
are a range of tests and tools that measure muscle strength and muscle mass as
well as physical performance. The low muscle strength (hand grip strength) is
the primary parameter of the diagnosis, the best measure of muscle function. The
loss of skeletal muscle mass assessed by dual-energy X-ray absorptiometry,
bioelectric impedance analysis, computer tomography, or magnetic resonance
imaging confirms diagnosis, while the decrease in physical performance reflects
severe sarcopenia. For the treatment and prevention of progression, the most
important is the regular physical activity started from early adulthood, and
healthy diet containing protein-calorie hyperalimentation. In addition, a
pharmacotherapy with the supplementation of vitamin D and testosterone,
furthermore, the administration of L-carnitine and branched-chain amino acids
can be recommended. In the case of secondary sarcopenia, the underlying disease
also requires treatment. Orv Hetil. 2021; 162(1): 3–12.
Prevalence of Sarcopenia According to the Method Used to Determine Physical Performance
