Összefoglaló.
Bevezetés: Magyarországon 2021. január 1-jétől a hálapénz
minden formájának adása és elfogadása bűncselekmény, kivéve a legföljebb a
minimálbér 5%-át (8370 forintot) elérő ajándékot. Míg a tilalmat az orvosok
esetében jelentős béremelés kompenzálja, addig a szakdolgozók korábban is
kevéssé vizsgált hálapénzjuttatásának helyzetére és megváltozására vonatkozóan
alig vannak adatok. Célkitűzés: A szakdolgozói hálapénz 2020
végi kiinduló helyzetének feltárása és az új jogszabályi előírások becsülhető
hatásainak vizsgálata a szakdolgozók által nyújtott információ alapján.
Módszer: 2020 őszén 167 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves
felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai
Központjában a hálapénzadás motivációinak, formáinak és körülményeinek, valamint
összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai
formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a
gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre; és
összevetettük az új törvény hatására várható változásokkal.
Eredmények: A 167 válaszadóból 93-an műtéti/operatív
területen, 54-en belgyógyászati jellegű területen, 18-an pedig a
gyermek/ifjúsági ellátásban dolgoznak. Mindegyik szakterületen megjelent a hála
mellett a korrupciós célú juttatás, de ezzel és a hálapénzjelenséggel legkevésbé
a gyermekgyógyászati terület volt érintett. A nagyobb értékű ajándék ritka, de a
kisebb értékű rendszeresen alkalmazott juttatás. Egy hét benntartózkodás esetén
a válaszadók átlagosan 10 851 forintot (36 USD) kaptak hálapénzként, míg egy-egy
alkalommal 5326 forintot (18 USD). Az összegek – hasonlóan az orvosi hálapénzhez
– jelentős eltérést mutattak az egyes területek között, a műtéti szakmákban
pedig meghaladták az új törvényi korlátot. A magánellátásban kapott hálapénz
kisebb arányú, a munkahelyen kívül átadott juttatás pedig kifejezetten ritka.
Következtetés: A korrupciós célú hálapénz az egészségügyi
szakdolgozói szférában ugyan jelen van, de nem jellemző. A szakdolgozóknak
juttatott hálapénz büntetőjogi szankcionálását nem kompenzálja az orvosokéhoz
hasonló béremelés. A pénzbeli juttatás ajándéktárgy formájában történő juttatása
minden területen jelent veszteséget, a műtéti területen az értékben kifejezett
veszteség is jelentősebb lehet. A büntetőeljárási fenyegetettség nem elegendő a
magyarországi hálapénzrendszer megszüntetéséhez, további társadalompolitikai
intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók és a betegek attitűdjének
megváltoztatásához. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1658–1668.
Summary.
Introduction: In Hungary, since January 1st, 2021, the giving
and acceptance of all forms of informal payments constitute a crime, except for
gifts of a value of no more than 5% of the minimal monthly salary. While in the
case of physicians, a pay rise compensates the loss of revenue, we hardly have
data on the nurses’ attitude in relation to the acceptance of informal payments.
Objective: We intend to uncover the situation of informal
payments at the end of 2020 and to examine the effects of the new legal
regulation, based on information from nurses. Method: In the
fall of 2020, we questioned 167 nurses in the Albert Szent-Györgyi Health Center
of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the motivations,
forms, circumstances, and sums of informal payments. We analyzed the results by
means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences
among surgical, internal medical and pediatric fields. We analyzed the results
with a view to the new legal regulations. Results: Out of 167
respondents, 93 work in operative field, 54 in internal medical care, and 18 in
pediatric care. Besides gratitude, corruption appeared in all the three fields,
however, pediatric care was the least touched by corruption. Gifts of a higher
value are rare, however, small gifts are common. The respondents received 10 851
HUF (i.e., 36 USD) as informal payment from in-patients after one week, while,
occasionally, 5326 HUF (i.e., 18 USD). The sums – similarly to informal payments
to physicians – vary from field to field in healthcare. In the surgical field,
the sums surpassed the new legal limit. Informal payments are given in private
healthcare more rarely than in public healthcare. Informal payments given
outside the workplace hardly ever occur. Conclusion: The
informal payment with the goal of corruption is present in the sphere of nurses,
however, it is not typical. The criminal sanctioning of informal payments to
nurses is not compensated by a pay rise similar to that of physicians. The fact
that informal payments are substituted by gifts results in loss of revenue in
all fields of healthcare, however, this loss is the most salient in the surgical
field. The criminal sanctioning is not sufficient to eliminate informal payments
in Hungary; further socio-political measures are to be taken with the goal to
change the attitude of healthcare workers and patients. Orv Hetil. 2021;
162(41): 1658–1668.