Összefoglaló. A humán mikrobiom az emberi szervezetben és az emberi
testfelszínen élő mikrobaközösségek összessége, amelyek többsége a gyomor-bél
rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos és sokféle baktériumot
tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a mikrobiális
közösség, vagy mikrobiota, a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi
viszonyban tenyészik, és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről,
kalibrálja az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, fenntartja a
közösség integritását, és véd a kórokozók ellen. A majdan megszületendő magzat a
megfelelő tápanyagellátását az anyai véráramból kapja, és így az anyai
szervezetben a mikrobiota indukálta baktériumkomponensek vagy metabolitok
hatékonyan átvihetők a magzatba. Az anyai mikrobiális közösségek – ideértve a
praenatalis bélrendszeri, hüvelyi, száj- és bőrmikrobiomot – a terhesség alatt
valójában kifejezett változásokon mennek keresztül, amelyek befolyásolhatják az
egészség megőrzését, és hozzájárulhatnak a közismert betegségek kialakulásához.
A magzat nem steril, és immunológiai szempontból sem naiv, hanem az anya révén
környezeti ingerek hatásaitól befolyásolva kölcsönhatásba lép az anyai
immunrendszerrel. Számos anyai tényező – beleértve a hormonokat, a citokineket
és a mikrobiomot – módosíthatja az intrauterin környezetet, ezáltal befolyásolva
a magzati immunrendszer fejlődését. A fokozott stresszben élő anyák csecsemőinél
nagyobb az allergia és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek aránya. A
várandós étrendje is befolyásolja a magzati mikrobiomot a méh közvetítésével. A
bélflóránk, vagyis a mikrobiom, a belünkben élő mikrobák összessége és
szimbiózisa, amelynek kényes egyensúlya már csecsemőkorban kialakul, és döntően
meghatározza az intestinalis barrier és a bélasszociált immunrendszer működését.
A probiotikumok szaporodásához szükséges prebiotikummal is befolyásolható a
bélflóra. A pre- és a probiotikum kombinációja a szimbiotikum. Az anyatej a
patogénekkel szemben protektív hatású, részben azáltal, hogy emeli a
Bifidobacterium-számot az újszülött bélflórájában. A
dysbiosis a kommenzális, egészséges bélflóra megváltozása. Ennek szerepét
feltételezik funkcionális gastrointestinalis kórképekben, egyre több
pszichiátriai és neurológiai kórképben is, mint az autizmus-spektrumzavar. Orv
Hetil. 2021; 162(19): 731–740.
Summary. The human microbiome is the totality of microbe communities
living in the human body and on the human body surface, most of which live in
the gastrointestinal tract. These microbe communities contain many and varied
bacteria, fungi, viruses, archaea and protozoa. This microbial community or
microbiota in the host is largely reciprocal and takes care of nutrient
metabolism in the gut, calibrates metabolism, teaches the immune system,
maintains community integrity, and protects against pathogens. The fetus to be
born is adequately supplied with nutrients from the maternal bloodstream, and
thus microbial-induced bacterial components or metabolites can be efficiently
transferred to the fetus in the maternal body. Maternal microbial communities,
including prenatal intestinal, vaginal, oral, and dermal microbiomes, actually
undergo pronounced changes during pregnancy that can affect health maintenance
and contribute to the development of well-known diseases. The fetus is not
sterile or immunologically naïve, but interacts with the maternal immune system
through the effects of environmental stimuli through the mother. Many maternal
factors, including hormones, cytokines, and the microbiome, can modify the
intrauterine environment, thereby affecting the development of the fetal immune
system. Infants of mothers under increased stress have higher rates of allergies
and gastrointestinal disorders. The diet of the gravida also affects the fetal
microbiome through the uterus. Our intestinal flora, or microbiome, is the
totality and symbiosis of the microbes living in them, the delicate balance of
which is established in infancy and decisively determines the functioning of the
intestinal barrier and the intestinal associated immune system. The prebiotic
required for the proliferation of probiotics can also affect the intestinal
flora. The combination of pre- and probiotic is symbiotic. Breast milk has a
protective effect against pathogens, in part by raising the number of
Bifidobacteria in the intestinal flora of the newborn.
Dysbiosis is a change in the commensal, healthy gut flora. Its role is
hypothesized in functional gastrointestinal disorders, as well as in more and
more psychiatric and neurological disorders such as the autism spectrum
disorder. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.
Microbiota, Bacterial Carbonic Anhydrases, and Modulators of Their Activity: Links to Human Diseases?
