Korábbi hazai felmérések rámutattak arra, hogy a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók képzéssel kapcsolatos elvárásai nem minden esetben teljesülnek. A jelöltek úgy érzik, az egyetemi képzés nem szentel kellő figyelmet a tanulási-tanítási folyamat hatékony irányításához szükséges szakmai kompetenciák fejlesztésére. Ezek az adatok egybecsengenek a kezdő pedagógusok kihívásaival foglalkozó hazai és nemzetközi kutatásokkal is. Kutatásunk a gyakorlóiskolák tanárképzésben betöltött szerepét és hatékonyságát vizsgálta ún. felderítő típusú esettanulmányon keresztül. A mintát az Eszterházy Károly Egyetem gyakorlóiskolai képzésében résztvevő hallgatók (N=22), az egyetemen tanító szakmódszertanos oktatók (N=16) és a gyakorlóiskolában tanító pedagógusok (N=102) alkották. Mérőeszközeink nyílt és zárt (likert-skálás, egyválasztós, többválasztós) kérdéseket tartalmazó online kérdőívek voltak. Az általuk nyert adatok segítségével leíró és matematikai statisztikai vizsgálatokat végeztünk. A nyílt kérdésekre adott válaszok elemzése tartalomelemzéssel, nyílt kódolással történt, a kategóriák megbízhatóságát intra-kódolás biztosította. Eredményeink szerint a tanárképzés hallgatók által visszajelzett hiányosságainak hátterében számos okok között az intézményen belüli és intézmények közötti szakmai együttműködés hiánya áll. A kölcsönösségen alapuló egyenrangú szakmai együttműködés gondolata sem a gyakorlóiskola pedagógusai sem pedig az egyetemi oktatók nézetrendszerében nem élvez prioritást. A csoportos gyakorlat fő célja a hallgatók egyéni tanítási képességeinek fejlesztése, ugyanakkor azok a képességek, amelyek a szakmai együttműködést tennék lehetővé, nem kapnak kellő figyelmet. Emellett a pedagógusok tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó nézeteiben sem jelenik meg domináns fogalomként a szakmai együttműködés. Eredményeink alapján olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek támogatják a hazai pedagógusképzés megújítását. ----- Fields which should be developed in Teacher Education in the mirror of professional cooperation ----- arlier Hungarian researches pointed out that student teachers’ expectations related to Teacher Education have not always been fulfilled. The candidates think that during their university training certain professional competences are not adequately developed. These professional competences are classroom management, supporting students with special needs and cooperation with parents. These data coincide with the results of Hungarian and international studies dealing with challenges which novice teachers have to cope with. Our research examined the role and effectiveness of practice schools in Teacher Education with a descriptive case-study. The sample consisted of student teachers doing their MA courses at Eszterházy Károly University (N=22), university instructors of subject methodology (N=16) and teachers working at the university’s practice school (N=102). Our research tools were online questionnaires containing Likert-scales and open-ended questions. The data were analysed with descriptive and mathematical statistics. The open-ended questions were content analysed with an open coding process of the answers. The reliability of our categories was provided with intra-coding. Our results showed that the one of some weaknesses of the present system is the lack of cooperation between the university and the practice school. The main goal of the school group practice is to improve candidates’ individual skills but those of enhancing collaboration are not developed adequately. Moreover, the lack of cooperation is a relevant issue among school teachers concerning their beliefs related to the teaching-learning process. On the basis of our results we formed some proposals in connection with renewing Hungarian Teacher Education. We hope that our suggestions will help change the student teachers’ group practice and form new foundations of the partnership between the university and the practice school.
Image of the University Faculty in the View of Student Teachers
