Összefoglaló.
Bevezetés: A COVID–19-pandémia kapcsán számos tanulmány
vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzőit gyermekkorban,
kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12
házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertőzött betegének adatait elemeztük a
2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkitűzés: A
gyermekkori fertőzések tünettanának és epidemiológiai jellemzőinek
összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között.
Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív
adatgyűjtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával.
Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a
köhögés dominált (30–50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban
regisztráltunk általános tüneteket is (30–40% fejfájás, gyengeség,
szaglászavar). A 2. hullámban a 11–18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0–10 évesek
(53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti
tünetek előfordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentősen csökkent, és
szignifikánsan nőtt a családon belüli expozíció aránya (36% vs.
58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekről családtagra történő
továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor
befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a
feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti
tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet
regisztráltunk a 0–10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns
terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások
következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi
expozíció okozta fertőzések aránya. A fertőzés továbbadása háztartáson belül
mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID–19
klinikai megjelenését és terjedési jellemzőit jelentősen befolyásolta az
érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az
aktuális korlátozó intézkedések. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751–1760.
Summary.
Introduction: During the COVID-19 pandemic, a large number of
publications examined the frequency of symptoms and the mode of transmission in
childhood but only a few community-based studies have been published. In our
paper, 545 pediatric COVID-19 patients’ data were collected by 12 primary care
pediatricians in the second (n = 293) and third (n = 252) waves of the pandemic.
Objective: To compare the frequency of symptoms and
household transmission in different age groups and between the two waves.
Method: Patients’ data and disease characteristics were
recorded retrospectively in the same manner by all participating pediatricians.
Results: In patients of <10 years of age, fever,
rhinorrhea and cough were registered the most frequently (30–50%), in contrast
to patients of >10 years, where high frequency of general symptoms was found
(30–40% headache, weakness, anosmia). In the third wave, the ratio of the age
group 11–18 years declined from 68% to 47%, the frequency of respiratory
symptoms increased significantly, while the ratio of general symptoms decreased.
Household exposition was more frequent in the third wave (36%
vs. 58%), while the transmission rate from children to
family members was 24% and 16%, respectively, and it varied with age.
Discussion: Clinical manifestation showed relation to age
and virus variant: the older age associated with higher frequency of general
symptoms and the spread of the alpha variant led to the predominance of
respiratory symptoms over general complaints. Prolonged school closures affected
the age distribution and increased the frequency of household exposition.
Secondary household transmission remained low. Conclusion:
Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 disease were
highly influenced by age, dominant virus variant and mitigation measures. Orv
Hetil. 2021; 162(44): 1751–1760.