Összefoglaló. A hajas sejtes leukémia (HCL) egy indolens lefolyású
ritka B-sejtes lymphoma. Diagnosztikájában jellegzetes morfológiai képén
túlmenően a sejtek felszínén megtalálható markerek azonosítása áramlási
citometriával, valamint a betegségben előforduló specifikus fehérjék
immunhisztokémiai detektálása jelenti a rutineljárást. Kiemelt szerepet tölt be
a differenciáldiagnosztikában a BRAF V600E mutációjának a
kimutatása, melyre ma már számos módszer áll rendelkezésre, mint például az
immunhisztokémia, pyroszekvenálás, allélspecifikus PCR vagy a droplet digitalis
PCR. A tumorsejtek jelátviteli rendszerében és szabályozásában azonban a
BRAF mutációjának következtében kialakuló folyamatos
aktivitása mellett egyéb mechanizmusok is szerepet játszhatnak, többek között
növekedési faktorok, interleukinek, adhéziós fehérjék vagy éppen mikro-RNS-ek. A
patomechanizmus egyre részletesebb megismerése érdekében egyéb daganatokhoz
hasonlóan a HCL-ben is aktív kutatások folynak a genetikai háttér
feltérképezésére új generációs szekvenálás segítségével. Leírtak már nagy
százalékban előforduló mutációkat a CDKN1B-, KLF2- és
KMT2C-gének esetében, továbbá egyéb génekben is alacsonyabb
előfordulási aránnyal. Genetikailag, sőt klinikai manifesztáció és terápiás
válasz alapján is jelentős eltérések láthatóak a klasszikus és variáns HCL-es
betegek között, elkülönítésük épp ezért rendkívül fontos. Míg a klasszikus
esetben első vonalban alkalmazott purin nukleozid analógok kiemelkedő
válaszreakciót képesek kiváltani, a variáns HCL-es betegek gyakran refrakterek a
kezelésre, és esetükben a célzott BRAF-gátlók szintén hatástalanok. Számos
klinikai kutatás zajlik a jelenleg is alkalmazott terápiás szerek
optimalizálása, kombinációban történő alkalmazása, valamint egyéb lymphoid
daganatokban alkalmazott gyógyszerek és új támadáspontok ellen tervezett
molekuláknak a HCL kezelésébe történő bevonása céljából.
Summary. Hairy cell leukemia (HCL) is a rare indolent B-cell
malignancy. In addition to characteristic morphology of HCL cells, the
identification of the cellular surface markers and the expression of specific
proteins by flow cytometry and immunohistochemistry are routine procedure in HCL
diagnosis. Detection of BRAF V600E mutation plays key role in
differential diagnosis of HCL which can be detected by several novel methods,
such as immunohistochemistry, pyrosequencing, allele specific PCR or droplet
digital PCR. Beside the BRAF mutation there can be other
mechanisms causing constitutive activity in the signaling pathway and regulating
the tumor cells such as growth factors, interleukins, adhesion proteins and
micro-RNAs as well. Like in other malignancies, in order to clarify the
pathomechanism, the genetic background of HCL is also actively investigated by
next-generation sequencing. Frequent mutations were described in CDKN1B,
KLF2 and KMT2C genes, moreover in other genes with
lower incidence rate, as well. Genetically, and even in clinical manifestation
and therapeutic response, significant differences can be found between patients
with classical and variant HCL. While classical type has outstanding response
for the first-line treatment with purine analogues, patients with variant HCL
are often refractory to the treatment, and the BRAF inhibitors prove to be
ineffective. Therefore, it is really important to distinguish these two
entities. Several clinical studies are still in progress for the optimization
and application of combining the currently applied therapeutic agents,
furthermore other drugs that used in lymphoid malignancies are under
investigation. New target molecules are also designed as novel therapeutic
opportunity in HCL treatment.