Összefoglaló. A ritmuszavarok előfordulása gyakoribb a terhes nők
esetén, mint a nem várandósok körében. A legtöbb esetben terápiás beavatkozás
nélkül is kihordható a magzat. Hemodinamikai instabilitás és magzatkárosodáshoz
vezető fetalis hypoperfusio jöhet létre, amennyiben tartós, magas kamrai
frekvenciával járó epizódok jelentkeznek. Ezekben az esetekben a ritmuszavar
megszüntetése indokolttá válhat. Az antiarrhythmiás gyógyszerek korlátozottan és
nagy körültekintéssel alkalmazhatók a gyermeket várók körében, így a
katéterablatio jelenthet biztonságos és használható alternatívát. Ezen
beavatkozásokat hagyományosan röntgensugár segítségével végzik, ez azonban az
ionizáló sugárzásnak a magzati fejlődésre gyakorolt hatása miatt magas rizikót
jelentene. Több éve elérhető a szív-elektrofiziológiában az ún. zéró
fluoroszkópiás ablatio, mely a pitvarfibrilláció kezelésében és más
ritmuszavarok esetében egyaránt alkalmazható. A terheseknél alkalmazott eljárást
két eseten keresztül mutatjuk be. A röntgensugár használatát, a jelen cikkben
bemutatott beavatkozások esetén is, sikerült teljesen kiküszöbölnünk. Az első,
23 hetes gravid páciensnél recidív paroxysmalis supraventricularis tachycardia
miatt végeztünk elektrofiziológiai vizsgálatot. E vizsgálat során
atrioventricularis nodalis reentry tachycardiát igazoltunk és abláltunk
sikerrel. Második esetbemutatásunkban egy anteroseptalis járulékos köteg
katéterablatiós megoldását mutatjuk be. A terhesség során jelentkező, az anyára
és/vagy magzatára veszélyt jelentő ritmuszavar esetén a háromdimenziós térképező
rendszer (szükség esetén intracardialis ultrahangvizsgálattal kiegészítve)
biztonságos és hatásos alternatívát jelent, olyan esetekben, ha röntgensugár nem
használható. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1643–1651.
Summary. Arrhythmias are more common in pregnant women than in
others. In most cases, the fetus can be delivered without therapeutic
intervention. Hemodynamic instability and fetal hypoperfusion leading to fetal
harm may occur if persistent episodes of high ventricular rate occur. In these
cases, resolution of the arrhythmia may be advised. Antiarrhythmic drugs can be
used with limitations and great caution in those expecting a child, so catheter
ablation may be a safe and usable alternative. These interventions are
traditionally performed using X-ray, however, due to the effect of ionizing
radiation on fetal development, this would pose a high risk. Zero-fluoroscopic
ablation has been available for several years in cardiac electrophysiology,
which can be used both in the treatment of atrial fibrillation and in other
arrhythmias. The procedure which we used in pregnant women is presented in two
cases. We also managed to completely eliminate the use of X-ray during the
interventions presented in this article. In the first case, a 23-week-old gravid
patient underwent electrophysiological examination for recurrent paroxysmal
supraventricular tachycardia. In the electrophysiological study,
atrioventricular nodal reentry tachycardia was confirmed and successfully
ablated. In our second case study, we present a catheter ablation for
anteroseptal accessory pathway. Three-dimensional mapping system (supplemented
with intracardiac ultrasound, if necessary), in the case of significant
arrhythmia, is a safe and effective alternative where X-rays, which poses a risk
to the mother and/or the fetus, cannot be used during pregnancy. Orv Hetil.
2021; 162(41): 1643–1651.
Twenty-five-year-old woman with palpitations and hypertrophic cardiomyopathy
