Az elmúlt évtizedben már számos kutatás bizonyította, hogy a pedagógusok megváltozott feladatai és szerepei, a módszertani kultúra és a komplex szemlélet a digitális kompetencia fejlesztésével párhuzamosan megjelenik (Fehér, 1999; Kirschner-Woperies, 2003; Law, Chow és Yuen, 2005). A tanítási-tanulási folyamat résztvevőiként a pedagógusok is részesei a rendkívüli iramban változó lehetőségeknek, melyek az iskola különböző „valós és virtuális” terein egyre inkább biztosítottá válnak (UNESCO, 2011). 2020 márciusában 6 a koronavírus-járvány miatt bevezetett digitális munkarend által – korábban még nem tapasztalt módon – aktuálissá vált mindaz, amit a „távoktatás”, „digitális oktatás”, „otthontanulás” és szinonimáik képviseltek. A pedagógusok, diákok és szülők egyik napról a másikra kerültek át az osztálytermi környezetből a digitális platformok világába, megváltoztatva szerepeiket, feladataikat és kompetenciahatáraikat. Felmérésünk azzal a céllal készült, hogy feltárja a tanítók hogyan igyekeztek megtalálni a tantárgyi specialitásnak, informatikai tudásuknak, rendelkezésre álló eszközeiknek, a diákoknak és a szülőknek leginkább adekvát megoldásokat. Kutatásunkban kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőíves vizsgálattal mértük fel az 1-6. osztályban tanító pedagógusok véleményét és gyakorlatát a digitális munkarendben történő oktatással kapcsolatban (N=71). Előadásunk a tanítók által alkalmazott karanténpedagógiára vonatkozó öszszefüggésekre világít rá a következő aspektusokból: eszközök, internet a távoktatásban, a pedagógusok digitális kompetenciája, a tananyagok küldésének felülete, kapcsolattartás a tanulókkal és szülőkkel. Fókuszba kerültek az alkalmazott digitális platformok és eszközök, azzal a céllal, hogy feltárjuk az elmúlt időszakban aktuális alsó tagozatos oktatás és nevelés főbb aspektusait. A digitális munkarend, valamint az online eszközök kiválasztásának és kipróbálásának tanítói tapasztalatait is vizsgáltuk az önértékelésen alapuló tanítói digitális kompetenciák feltárása mellett. A kapott leíró statisztikai elemzések megerősítik, hogy a digitális munkarenddel kialakuló távolléti oktatási struktúra rendszerezettségében, illetve következetes használatában plasztikus eltérések jelentkeztek. Példaként említhető a kapcsolattartási mintázatok egyenetlensége és a formális (Kréta)/informális kapcsolattartási struktúra (Messenger/Facebook csoport) használatának eltérő megoszlása. Konkrét számadatokkal mérve a szülőkkel való kapcsolattartásban kiemelkedett az egyéb lehetőségek mellett a Facebook csoport (59%), és a Messenger (53%) használata a formális platformként említett Krétával (22%) szemben. Összefoglalva, az eredmények hozzájárulhatnak az általános iskolákban működő online oktatás gyakorlatának megismeréséhez, a pedagógiai praxis lehetőségeinek bővítéséhez, ugyanakkor megerősítjük Lévai (2016) felvetését is, miszerint a pedagógusok felelőssége számottevő és árulkodó abból a szempontból is, hogy mit mutatnak róluk digitális lábnyomaik, illetve az online elérhető felületek. ---- Lower-primary-school teachers’ digital educational experience: possibilities in lockdown induced pedagogy ----- The past couple decades have seen a parallel change in teachers’ tasks and roles, methodologies, educational approaches and the development of their digital competences (Fehér, 2009; KirschnerWoperies, 2003; Law, Chow and Yuen, 2005). Also teachers as participants of the teaching-learning process experience the rapid evolution of the possibilities in the real-life and virtual platforms of school (UNESCO, 2011). In March, 2020 unprecedentedly digital education was launched due to the coronavirus pandemic and “distance education”, “digital education”, “home schooling” (at present regarded as synonyms) had become reality. All at once, teachers, students and parents were transmitted from real-life classrooms into the world of virtual platforms, which modified their roles, tasks and competence boundaries. Our survey was conducted to explore how lower-primary-school teachers experimented to find the most adequate solutions related to the issues of their teaching areas and digital knowledge. Also, we aimed to detect the most characteristic challenges that the respondent teachers had to face during the lockdown period online education processes. Our quantitative research was conducted to collect data via an online questionnaire to elicit beliefs and practices of lower-primary-school teachers of 1-6-forms regarding their work during lockdown digital education (N=71). The main focus of our research was the interrelationships of lockdown induced pedagogy from the following aspects: tools in digital education, teachers’ digital competence (based on self-assessment), the platforms of sharing teaching contents and of contacting students and parents. The focal points of our study were the applied digital platforms and tools and to gain insights into the teachers’ digital competences based on their self-evaluation. We also explored the respondent teachers’ choices and experience regarding the online tools of digital education. The results of descriptive statistics showed that there were differences in the structure and consistent use of digital education during the lockdown. As an example, the distribution of the formal Kréta platform and other informal ones (Messenger/Facebook group) is uneven in terms of contact between teachers and parents. Also, the Facebook group (59%) and Messenger (53%) platforms outnumber the use of Kréta (22%) during teacher-parent communication. In sum, our results can contribute to a better understanding of the practice of online education at primary-schools, and also to the extension of the teaching repertoire in 1-6 forms. These findings are also compatible with Lévai’s (2016) results, that is teachers’ digital footsteps and the online platforms that they use can reveal a lot about them, which is a great professional responsibility.
Medical Students’ Child Health Experience in Primary Schools
