Összefoglaló.
Bevezetés és célkitűzés: A 3 év alatti korcsoportban a súlyos
kisgyermekkori fogszuvasodás (S-ECC) gyakoriságának vizsgálata és a kisgyermekes
szülők szájegészséggel kapcsolatos ismereteinek felmérése.
Módszer: Háromszázhatvankét, 36 hónapos vagy annál
fiatalabb gyermek (átlagéletkor: 28,49 ± 5,25 hónap) fogászati szűrővizsgálatát
végeztük el, és szüleik számára önkéntesen kitölthető kérdőívet állítottunk
össze. A 306 kitöltött kérdőív eredményét a gyermekek fogászati statusával
egyénenként összevetve statisztikai analízist végeztünk.
Eredmények: A gyermekek fogászati szűrésekor 15,46% volt a
cariesprevalencia: df-t-index = 0,685 ± 2,20; az általunk javasolt, az előtört
fogak számával módosított df-t-index = 0,758 ± 2,42, SiC-index = 2,06 ± 3,33. A
vizsgált populációban nem találtunk tömött vagy fogszuvasodás miatt eltávolított
fogat. A korábban szájhigiénés tájékoztatásban részesült/nem részesült szülők
gyermekeinél nem volt szignifikáns különbség a szuvas fogak számának (p =
0,196), a fogyasztott folyadék cukortartalmának (81,5%/71,5%) és a bevitel
módjának (p = 0,453) tekintetében. A gyermeküket 6 hónapos korukig kizárólagosan
anyatejjel tápláló édesanyák nagyobb eséllyel választották a vízzel történő
itatást (75%/52%) pohárból (68,1%/28,8%) a későbbiekben. Az édesanya legmagasabb
iskolai végzettsége kulcsszerepet játszik mind az anyatejes táplálás melletti
elhivatottságban (felsőfok: 53,4%, középfok: 34,2%, alapfok: 37,5%), mind a
cariesfrekvencia csökkentésében (p = 0,015). Következtetés: A
szülői szájhigiénés prevenciós tájékoztatás jelenleg nem hatékony. Eredményeink
alapján a fogászati szűrést 1 éves kor előtt meg kell kezdeni, amely a hatékony,
rendszeres fogászati prevenciós tanácsadás lehetőségét is megteremtené.
Szükségesnek látjuk a védőnők és a gyermekháziorvosok folyamatos
továbbképzésében a kisgyermekkori fogszuvasodás alapismereteinek integrációját.
Orv Hetil. 2021; 162(22): 861–869.
Summary.
Introduction and objective: To investigate the frequency of
severe early childhood caries (S-ECC) under 3 years of age and to assess the
oral health related knowledge of parents/guardians with preschool children.
Method: 362 children younger than 36 months (mean age:
28.49 ± 5.25 months) were screened and a voluntary questionnaire for their
parents was compiled. Statistical analysis was carried out comparing the results
of the 306 completed questionnaires with the dental status of the screened
children. Results: Caries prevalence in the examined population
was 15.46%, df-t index = 0.685 ± 2.20, our suggested modified df-t index based
on the number of erupted teeth = 0.758 ± 2.42, SiC-index = 2.06 ± 3.33. No
filled or extracted tooth due to caries was found in the study group. There was
no significant difference in the number of carious teeth (p = 0.196),
consumption of sugar-containing drinks (81.5%/71.5%) and administration of
drinks (p = 0.453) in the case of children whose parents had previously
received/not received oral hygiene information. Mothers who exclusively
breastfed until the age of 6 months were more likely to choose to offer water
(75%/52%) from cup (68.1%/28.8%) later. The mother’s highest level of education
plays a key role in both the commitment to breastfeeding (tertiary: 53.4%,
secondary: 34.2%, primary: 37.5%) and in reducing the incidence of caries (p =
0.015). Conclusion: Parental oral hygiene preventive
instruction is currently ineffective. Based on our results, dental screening
should be started before the age of 1 year, that would also provide an
opportunity of effective, regular dental prevention counseling. There is a need
for the integration of the basics of early childhood caries in the continuous
professional training of district nurses and pediatricians. Orv Hetil. 2021;
162(22): 861–869.
Analysis of oral microbial dysbiosis associated with early childhood caries
