CélkitűzésA tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.Az áttekintés módszertanaAz összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.AimThe goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.The methodology of the reviewThis paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.
Burnout Syndrome Concerning Some Personality Factors among Greek Teachers Natasha
