CREATININE AND CREATINE KINASE RATIO IN BLOOD OF DIFFERENT BODY TYPES - A NEW APPROACH.

Purpose: The inconsistencies and variations of creatine kinase level due to modifiable and non-modifiable factors were the basis of this study. The aim was to find out the relationships between creatinine and creatine kinase in the blood of somatotypes. Methods: The 122 males, aged 10 to 20 years, were classified according to their somatotypes. Somatotypes were measured by the ISAK method. By standard laboratory methods, creatinine and creatine kinase estimate. The IBM SPSS version 24 is used for calculation. One way ANOVA followed by post hoc tests was performed to compare the variables among the three groups (p<0.05). Results: Creatinine level in the blood insignificantly deferred among the three somatotypes. The significant differences (p<0.05) were found in creatine kinase level in the blood and creatinine/creatine kinase ratio among the three dominant Somatotypes. Creatine Kinase was significantly higher in Ectomorphs (212 U/L) than Endomorphs. Ectomorphs and mesomorphs have crossed normal creatine kinase levels (35 -175 U/L). The creatinine/creatine kinase ratio was found highest in endomorphs and lowest in the ectomorphs and significantly differed in three Somatotypes. Conclusion: Creatinine production remains the same, indicating production of Creatinine is independent of specific body types. A significant higher Creatine Kinase level in Ectomorphs over Endomorphs showed fat content was not associated with it. Significant differences in Creatinine / Creatine Kinase ratio among Somatotypes suggested its relevance between cellular and morphological relationships and might uses as biomarkers.

EVOLUTION OF THE COMPONENTS OF SPORTSMANSHIP AND AGGRESSION IN TERMS OF WATER POLO PLAYER POSITIONS

Two commonly used constructs in sport psychology researches are aggression and sportsmanship. In the present research, we attempted to assess the correlations between these two phenomena among male water polo players. The main objective was to explore the differences in aggression in the sport-specific positions of water polo in different aspects - physique, age, etc. - considered. Furthermore, the research sought to demonstrate the inverse relationship between aggression and sportsmanship in a water polo sample. To access these constructs in our research besides the Buss-Perry Aggression Questionnaire and the Sportsmanship Attitude Scale a self-formulated water polo specific questionnaire was used, which intended to measure the aggression in the water during water polo matches. From the results, it can be seen that, according to our sample, both the trait aggression of the players and the role determined by their positions in the game play a decisive role when it comes to the aggression of an athlete. Moreover, the results obtained for water polo players also proved that sportsmanship and aggression are two contradictory constructs.

THE FREQUENCY OF USE OF EEG AND NEUROFEEDBACK IN SPORT, SYSTEMATIC REVIEW

Increasing athlete performance is an eternal challenge in the world of sports. The success of the training work performed can be checked by performance diagnostics. Proper brain processing is essential for skill learning and the implementation of effective motor performance. It was important for brain mapping technology to improve the capabilities of imaging devices in order to measure cognitive-motor performance in the field. The primary purpose of this review was to summarize the frequency of applications of EEG and its associated neurofeedback in sport. Examine the differences and characteristics of protocols. Assess whether there is this uniform, standardized protocol for each sport and how often it is used among both elite and amateur athletes. Electroencephalography was initially used most in sports in which the stable setting was followed by only minimal movement. These include sport shooting, archery and golf and baseball. Later, it was possible to analyze more complex movements with EEG, such as cycling. One of the most commonly used techniques is neurofeedback training, but despite some research on the topic, the arena of neurotechnology in sports psychology still exists in its rudimentary form and is constrained by a plethora of technological problems.

KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE

Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.

CHANGES IN SPINAL RANGE OF MOTION AFTER 16 WEEKS TRAINING PROGRAM IN PUBERTAL CHILDREN

The aim of the present research was to improve the neglect behavior of pubertal children in an intervention program. Within the framework of the program, the main function of the spinal column and the strength and extensibility of the muscles responsible for posture were investigated. The participants included in the study are 7th grade children of the Neumann János Elementary School in Szombathely, Hungary, (nb=7); (ng=10). The Idiag M360 Spinal Mouse was used to investigate the physiological curvatures and main function of the spinal column before and after the program. The device was used to examine the children's spines in standing, bending forward and again in a standing position after the Matthiass test was performed. Pre-intervention (1) and post-intervention (2) data showed significant decreases in all assessed characteristics and similar increases in sacrum to hip ratio (Sac/Hip) (9.83±4.36 - 21.63±4.39); p<0.000. The greatest change was found in the Th11/12 dorsal vertebral body angles (4.50±2.05 - -0.30±0.25); p<0.000. As a result of the postural improvement program, the degree of pelvic tilt and, in parallel, the physiological curvature of lumbar lordosis was reduced to within the age-specific reference values.

RELATIONSHIP NETWORK CHARACTERISTICS OF SPORTS AND NON-SPORTS YOUNG ADOLESCENTS

From school onwards, children spend more and more time with their peers without direct adult supervision. In peer groups, the emphasis is on shared interests, understanding and trust, rather than joint activities. The biological changes associated with adolescent sexual maturation also lead to changes in social relationships. The topic is particularly topical now, in the wake of the COVID-19 pandemic, when opportunities for face-to- face communication have been significantly reduced, leading in many cases to a transformation of relationships. Playing sport expands the individual's range of experience: he or she is exposed to a new social environment, has the opportunity to form new relationships, and encounters a new set of values and norms. All this shapes their personality, their individuality and has an impact on their whole life. However, many children today do not play sport regularly, partly because of the increased mental workload and demands and the resulting lack of time. In my research, I was looking for answers to the question of how regular sporting activities affect the social relationships of young adolescents. As the data from my research show, regular sporting activity has a beneficial effect on both the extension and the intensity of children's relational networks, especially for those playing team sports.

A STUDY ON THE INCIDENCE OF GOALS AND THE RELATIONSHIP BETWEEN SCORING THE FIRST GOAL AND WINNING THE MATCH IN THE HUNGARIAN BEACH SOCCER CHAMPIONSHIP

Although beach soccer has become increasingly popular in recent years an only a minimal number of scientific research has been conducted in this area. The beach soccer is characterized by high intensity (HR max above 90 %) intermittent movements, which primarily requires the involvement of the anaerobic metabolic system. The objective of this study was: (i) to analyze the incidence of goals in the Hungarian Beach Soccer Championship in relation to the periods of the game that tend to occur; (ii) to identify the team that scored the first goal of the game, analyzing the influence of this event on the final result (iii) to identify and quantify the periods of the match won by the winner team. We examined all the goals (n = 1.065) in the Hungarian Championship (2016-2017) of beach soccer. We found that nearly 38 percent of goals are scored in the last period of the matches, the team that scores the first goal of the game features an average 74.44 percent probability of winning. We observed, that almost 24 percent of the teams, which achieved overall success also earned the 1st and 3rd periods. Thus, it is suggested that the higher incidence of goals in the 3rd period of the matches is associated mainly with the interaction of physical and psychological factors. Regarding the influence of the first goal on the final result, we assumed that the psychological factor appears to interfere with greater relevance.

A COVID-19 MEGJELENÉSÉVEL BEFEJEZETTNEK NYILVÁNÍTOTT JÉGKORONG BAJNOKSÁGOK VÉGEREDMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA – IGAZSÁGOSSÁGELMÉLETI OLDALRÓL

A COVID-19 azonosításával elsődleges cél a vírus terjedésének megfékezése és a népesség egészségmegőrzése. Az elsődleges társadalmi feladatok megoldása, vagy megoldására való törekvés után terelődhet a sportra is figyelem. A tanulmány a jégkorong versenysportot, ezen belül a jégkorong bajnoki végeredmények meghatározásainak döntését vizsgálja. A legtöbb jégkorong bajnokság még zajlott, amikor kitört a COVID-19 világjárvány, amely következtében először szüneteltettek bajnokságokat, amelyeket vagy folytattak a korlátozások figyelembevételével, vagy idő előtt véget vetettek a szezonnak. Mi a helyzet azokkal a jégkorong bajnokságokkal, ahol szezon közben véget vetettek a bajnokságnak? Ebben az esetben is meg lehetett határozni végeredményt? Ha igen, mi alapján? A végeredmények meghatározásakor az igazságosságelméleteket hívom segítségül. Mi alapján igazságos akkor egy jégkorong bajnokság végeredményének meghatározása, ha nem játszották végig a bajnoki szezont? Kutatásom során több igazságosságelméletet is vizsgálok, amelyek szerepet játszanak különböző jégkorong bajnokságok végeredményeinek meghatározásaiban. A tanulmány több esetpéldán is igazolja, hogy valóban igazságos döntést hoztak a szervezők. Az egyetlen, azonban legfontosabb kérdés: mely igazságosságelméletek domináltak a végeredmények meghatározásában? Mindegyik vizsgált esetben releváns tényező volt a döntésnél a versenysportra jellemző meritokrácia eszméje, azonban ezen belül is tapasztalható különbség: az elért eredmények időbelisége és aktualitása között. A sportpályán elért eredmények mellett sok esetben az egalitarianizmus is megjelent, ahogy a (benthami és milli) utilitarizmus.

THE RELATIONSHIP BETWEEN DECISION-MAKING AND GAME INTELLIGENCE WITH BASKETBALL STATISTICS

Introduction: basketball is one of the most popular teams sports worldwide. It is generally regarded as the second most popular sport globally, with around 450 million registered players (RÁTGÉBER et al., 2019). The attention, decision-making, interaction with the participants, and recovery of a basketball player are complex. It can be influenced by internal and external factors as well as by different stimuli. The current mental and physical state of athletes affects their performance. Experience, reception and adaptation of developmental stimuli determine performance during the game. Cognitive abilities, executive functions, and inhibition are all psychological processes that can help or hinder concentration. It is essential to assess and measure to enhance sports performance and provide objective support for our subjective assumptions. Many technical and tactical elements characterize basketball, but it is also essential to have relevant motor and affective skills when making decisions. Players need to adapt to sudden and varied stimuli and make the most intelligent and appropriate decision to achieve a positive outcome. Live statistics may indicate the effectiveness of decision-making during the game. In the present study, we analyzed the results of the Color-Word Interference Test and Trail Making Test prior to and after the games.

A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL

Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje. Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.