Összefoglaló.
Bevezetés és célkitűzés: Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a
felnőtt lakosság jelentős részét érintő betegség, mely ismert rizikófaktora a
cardiovascularis és metabolicus betegségeknek és a korai halálozásnak.
Mindazonáltal kevés magyarországi adat áll rendelkezésre az OSA-ban szenvedő
betegek demográfiai és klinikai jellemzőiről, így vizsgálatunk célja ennek
bemutatása volt. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban a
Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának Alváslaboratóriumában kivizsgált
394 személy (58 [46–66] év, 73% férfi, testtömegindex [BMI] = 32,5 [29,2–37,5])
adatait elemeztük, akik kitöltötték az Epworth Álmosság Skálát,
poliszomnográfiás vizsgálaton estek át; felvettük az anamnézist, és 255 esetben
reggeli éhomi vérvétel történt. Eredmények: 282 esetben
igazolódott OSA. Ebben a csoportban magasabb volt a férfiak aránya (66 vs. 35%),
magasabb volt az életkor (59 [48–66] vs. 47 [39–60] év) és a BMI (32,11
[27,78–37,18] vs. 25,29 [22,04–29,03] kg/m2), magasabbak voltak a
C-reaktív protein értékek (3,0 [1,71–5,34] mg/l vs. 1,71 [0,91–3,31] mg/l),
illetve a betegek gyakrabban szenvedtek társbetegségekben a kontrollcsoporthoz
képest (magas vérnyomás 74% vs. 39%, cukorbetegség 24% vs. 11%, dyslipidaemia
46% vs. 30%, szív- és érrendszeri betegség 22% vs. 5%, szívritmuszavar 27% vs.
16%; minden p<0,05). Bár az OSA valószínűsége progresszívan nőtt az
életkorral és az Epworth Álmosság Skála emelkedésével, a trendekben szignifikáns
különbségeket észleltünk a férfiak és a nők között (mindkettő p<0,05). Ezzel
szemben az OSA valószínűségének BMI-függése nemektől független volt (p = 0,94).
Következtetés: Az OSA valószínűsége progresszívan emelkedik
a kor, a BMI és a nappali aluszékonyság függvényében, ugyanakkor ezt
befolyásolja a nem is. Közleményünk rámutat a társbetegségek szűrésének
fontosságára is az OSA különböző súlyossági fokaiban. Orv Hetil. 2020; 161(50):
2117–2123.
Summary.
Introduction and objective: Obstructive sleep apnoea (OSA) is a
common disease which is a known risk factor for cardiovascular and metabolic
disease and mortality as well. However, the demographic and clinical
characteristics of Hungarian patients with OSA are less known. The aim of this
study was to describe them. Method: We analysed the data of 394
subjects (58 [46–66] years, 73% male, body mass index [BMI] = 32.5 [29.2–37.5])
who attended the Sleep Laboratory of the Department of Pulmonology at Semmelweis
University. The volunteers filled out the Epworth Sleepiness Scale, we performed
a polysomnography and took medical history. In 255 subjects, fasting blood
samples were collected. Results: OSA was diagnosed in 282
cases. This group had higher proportion of males (66 vs. 35%) and comorbidities
(hypertension 74% vs. 39%, diabetes 24% vs. 11%, dyslipidaemia 46% vs. 30%,
cardiovascular diseases 22% vs. 5%, arrhythmia 27% vs. 16%), the patients were
older (59 [48–66] vs. 47 [39–60] years) and had higher BMI (32.11 [27.78–37.18]
vs. 25.29 [22.04–29.03] kg/m2) and C-reactive protein levels (3.0
[1.71–5.34] mg/l vs. 1.71 [0.91–3.31] mg/l, all p<0.05). There was a
significant relationship between the propensity of OSA along increasing age, BMI
and Epworth Sleepiness Scale; however, the relationship depended on gender for
age and Epworth Sleepiness Scale (both p<0.05). Conclusion:
The propensity of OSA increases with age, BMI and symptoms burden and it is
affected by the gender. Our study highlights the importance of screening
comorbidities in different severity grades of OSA. Orv Hetil. 2020; 161(50):
2117–2123.
Epidemiological and Clinical Characteristics of 17 Hospitalized Patients with 2019 Novel Coronavirus Infections Outside Wuhan, China
