A vesetranszplantációval kapcsolatos betegedukációs program tapasztalatai a kelet-magyarországi régióban
Összefoglaló. Bevezetés: A tudás mint potenciálisan módosítható faktor a megfelelő döntéshozatal előfeltétele. Célkitűzés: Kutatásunk során a krónikus vesebetegek körében vizsgáltuk az egyes vesepótló kezelési módokkal kapcsolatos ismereteket, elemeztük a tudást befolyásoló tényezőket, annak érdekében, hogy feltérképezzük a betegismeretek e területen megfigyelhető hiányosságait. Egyúttal tájékoztatást és ismeretterjesztést adtunk a vesetranszplantációval kapcsolatosan. Módszer: A betegek ismereteit befolyásoló tényezőket tíz magyarázó változóra korrigált többváltozós lineáris regresszióval értékeltük, melynél a függő változó a tudáspontszám volt. Követéses vizsgálatunk első adatfelvétele során az Eurotransplant-várólistán szereplő, vesetranszplantáció irányában kivizsgálás alatt álló, valamint a veseátültetést elutasító, 18 és 75 év közötti betegeket kerestük fel. Az első körös (alaptudásszintet rögzítő) adatfelvétel összesen 254, az ismeretátadás utáni második pedig 115 vesebeteg bevonásával valósult meg. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a felsőfokú (β = 1,502, p<0,001) és a középfokú (β = 2,346, p<0,001) iskolai végzettséggel rendelkező betegek egyaránt magasabb tudáspontszámot értek el az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkhöz képest. A korábban veseátültetésen már átesett betegek 2 ponttal magasabb pontszámot értek el a veseátültetésben még nem részesültekhez viszonyítva (β = 2,024, p<0,001). Szignifikánsan magasabb pontszámot értek el azok a betegek is, akik megfelelő egészségműveltségi szinttel rendelkeztek (β = 1,344, p<0,001). Eredményeink bizonyítják programunk hatékonyságát, mert a részt vevő vesebetegek szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a tudásszintfelmérő teszten, több hónappal a betegedukációt követően is (p<0,001). Következtetés: Az általunk azonosított hiányosságok segíthetnek az egészségügyi szakemberek számára abban, hogy melyek azok a területek, amelyekre a betegoktatási és önmegvalósító programok során hangsúlyt kell fektetni a beteg-együttműködés és az eredmények javítása érdekében. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1012–1021. Summary. Introduction: Knowledge as a potentially modifiable factor is a prerequisite for appropriate decision making. Objective: In our study, we examined the knowledge level related to renal replacement therapies and its influencing factors among chronic kidney disease patients, in order to identify the patients’ knowledge gaps. At the same time, we provided information, education on kidney transplantation. Method: Factors influencing the patients’ knowledge were evaluated using a multivariate linear regression adjusted for ten factors, where the dependent variable was the knowledge score. During the first data collection of our follow-up study, we contacted patients on the Eurotransplant waiting list, patients undergoing medical evaluation, and patients who refuse a kidney transplant, between 18 and 75 years old. A total of 254 patients were involved in the first round of data collection (recording the basic level of knowledge), and 115 in the second one (after the education). Results: Our results show that patients with both tertiary (β = 1.502, p<0.001) and secondary (β = 2.346, p<0.001) educational attainment achieved higher knowledge scores. Patients with previous kidney transplantation scored 2 points higher than those without (β = 2.024, p<0.001). Moreover, patients with adequate health literacy level achieved significantly higher knowledge scores (β = 1.344, p<0.001). Our results prove the effectiveness of our program since the participants achieved significantly higher scores on the knowledge test, even several months after the education (p<0.001). Conclusion: The gaps we have identified can help the healthcare professionals which areas need to be focused in patient education and self-management programs in order to improve patient collaboration and outcomes. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1012–1021.