Összefoglaló.
Bevezetés: Krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) az
obesitas mellett a csökkent fizikai aktivitás nagymértékben fokozza a
metabolikus szindróma kialakulásának valószínűségét.
Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a metabolikus
szindróma prevalenciáját COPD-ben, valamint azt, hogy milyen mértékben függ
össze az életkorral, a nemmel, a társbetegségekkel, a tüdőfunkció károsodásának
mértékével, a tápláltsági állapottal, a fizikai terhelhetőséggel és az
életminőséggel. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk
az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán fekvő
betegek körében 2019. július 1. és december 31. között. A véletlenszerűen
kiválasztott 300, 40 év feletti betegnek ismertük az antropometriai,
légzésfunkciós vizsgálati eredményét és laboratóriumi paramétereit. Adatokat
gyűjtöttünk a dohányzási szokásokról, az előző évi exacerbatiók számáról és a
kortikoszteroidok használatáról is. Az életminőség mérésére a betegségspecifikus
Szent György-féle Légzési Kérdőív magyar nyelvre validált változatát használtuk.
A metabolikus szindrómát a Nemzetközi Diabetes Szövetség kritériumai alapján
határoztuk meg. Eredmények: A metabolikus szindróma a betegek
72%-ánál fordult elő, férfi: 65,9% nő: 77,2% (p = 0,031). A metabolikus
szindrómás betegek esetében rövidebb 6 perces sétatávolságot mértünk ([m] 250
[150–330] vs. 295 [162–360]; p = 0,384), és szignifikánsan több volt az előző
évi exacerbatiók száma (3 [0–6] vs. 1 [1–2]; p<0,001) a nem metabolikus
szindrómás betegekhez képest. A BMI-re történő stratifikáció után a metabolikus
szindróma jelenléte nagyobb volt BMI≥25 kg/m2 esetén. A hasi elhízás,
a magas vérnyomás, a hyperlipidaemia és a hyperglykaemia szignifikánsan
gyakoribb volt BMI≥25 kg/m2 esetén (p<0,001).
Következtetés: Eredményeink azt sugallják, hogy a
metabolikus szindrómás betegekben megnő az együttes morbiditási index, különösen
azok körében, akik túlsúlyosak vagy elhízottak. Ezért a COPD-s betegekben nagyon
fontos időben felismerni és megfelelően kezelni a metabolikus szindrómát. Orv
Hetil. 2021; 162(5): 185–191.
Summary.
Introduction: Both obesity and the lack of physical activity
among chronic obstructive pulmonary disease (COPD) patients increase the risk of
developing metabolic syndrome. Objective: The goal of our study
was to assess the prevalence of metabolic syndrome among COPD patients and to
examine its correlation with age, gender, comorbidities, lung function values,
nutritional status, exercise capacity, and quality of life.
Method: A cross-sectional study was performed at the
Department of Pulmonary Rehabilitation of the Hungarian National Korányi
Institute for Pulmonology between July 1st and December 31st, 2019. A total of
300 patients aged over 40 were selected at random. Anthropometric data were
collected along with lung function values, laboratory parameters, smoking
status, the number of exacerbations in the previous year, and the use of
corticosteroids. Quality of life was measured by the validated Hungarian,
COPD-specific Saint George Respiratory Questionnaire. Metabolic syndrome was
defined according to the International Diabetes Federation criteria.
Results: Metabolic syndrome affected 72% of COPD patients
(male: 65.9%, female 77.2%; p = 0.031). In patients with metabolic syndrome,
shorter 6-minute walking distance was measured ([m] 250 [150–330] vs. 295
[162–360]; p = 0.384) and the number of exacerbations in the previous year was
significantly higher (3 [0–6] vs. 1 [1–2]; p<0.001) compared to patients with
no metabolic syndrome. After stratification for BMI, metabolic syndrome was more
frequent in the case of BMI≥25 kg/m2. Central adiposity,
hypertension, hyperlipidemia, and hyperglycemia were also significantly more
frequent among patients with BMI≥25 kg/m2 (p<0.001).
Conclusion: Our results suggest that the co-morbidity index
increases in patients with metabolic syndrome, especially in overweight or obese
patients. Therefore, early detection and appropriate treatment of metabolic
syndrome in patients with COPD is very important. Orv Hetil. 2021; 162(5):
185–191.
Acceptance of criteria for health and driver scoring in the general public in Germany
