Összefoglaló.
Bevezetés: A COVID–19-járvány az egész világon elterjedt. A
járvány Európában való első megjelenése során megfigyelhető volt, hogy a
terjedés mértéke kisebb azokban az országokban, ahol a tuberkulózis elleni
védekezésül kiterjedt BCG-vakcinációt végeznek. Célkitűzés: A
jelen munkában olyan összefüggéseket igyekeztünk feltárni, amelyek befolyásolták
a járványterjedés paramétereit, különös figyelemmel a BCG-vakcinációs
gyakorlatra. Módszerek: A világ összes olyan országára
vonatkozóan, ahol megfelelő minőségű statisztikai adatok álltak
rendelkezésünkre, vizsgáltuk a járvány terjedésének első hullámát. A
mozgóátlagolt járványgörbéken elemeztük a járvány időtartamát, a tetőzés
mértékét, a fertőzöttek és a halálesetek egymillió lakosra vetített számát.
Figyelembe vettük az országok gazdasági mutatóit (GDP, légi forgalom, a tengeri
hajózás mértéke). Statisztikai analízis: A vizsgált paraméterek
nem mutattak normális eloszlást, így nemparaméteres próbákkal (rangkorreláció,
Kruskal–Wallis ANOVA) statisztikai kapcsolatot kerestünk a járványterjedés
mértéke, a BCG-vakcináció és más paraméterek között.
Eredmények: A járvány gyorsan elterjedt a világon, de
mégis, február első három hetében a terjedésben egy szünet volt megfigyelhető. A
járványhullám Európában nagyjából egyszerre ért véget. A járvány által leginkább
azok az országok érintettek, ahol nem alkalmaztak rendszeres BCG-vakcinációt,
bár a képet bonyolítja, hogy ezek az országok gazdaságilag többnyire fejlettek.
A halálozási rátában nem mutatkozott ilyen különbség.
Következtetés: Statisztikailag igazolható tény, hogy a
vakcinációt végző országokból az első hullám alatt kevesebb fertőzöttet
jelentettek; az ok-okozati összefüggés bizonytalan, hiszen az országok múltja,
szokásai, társadalmi berendezkedése, gazdasági fejlettsége nem azonos.
Eredményeink alátámasztják az összehasonlító kontaktkutatás fontosságát annak
tisztázására, hogy a BCG-oltás hogyan befolyásolja az emberek vírussal szembeni
érzékenységét, valamint a vírus terjesztésének, továbbadásának képességét. Orv
Hetil. 2021; 162(4): 123–134.
Summary.
Introduction: The new type of coronavirus (SARS-CoV-2) epidemic
is widespread throughout the world. During the outbreak of the pandemic in
Europe it was revealed that the rate of spread was lower in countries where
extensive BCG vaccination is used to protect against tuberculosis.
Objective: In the present work, we sought to explore
relationships that influenced epidemic spreading parameters, with particular
reference to BCG vaccination practice. Methods: We examined the
first wave of the spread of the epidemic for all countries in the world where
adequate quality statistics were available. We analyzed the duration of the
epidemic, the extent of the peak, the number of infected people, and the number
of deaths per million inhabitants with the moving average of epidemic curves. We
took into account the economic indicators of the countries (GDP, air traffic and
extent of maritime shipping). Statistical analysis: The
examined parameters did not show a normal distribution, so we looked for a
statistical relationship with non-parametric tests (rank correlation,
Kruskal–Wallis ANOVA) between the extents of epidemic spread, BCG vaccination
and other parameters. Results: The epidemic spread rapidly
around the world, but still, in the first three weeks of February, there was a
pause in the spread. The first wave of epidemics ended roughly at the same time
in Europe. Those countries are the most affected by the epidemic where regular
BCG vaccination has not been used, although the picture is complicated by the
fact that these countries are mostly economically developed. There was no such
difference observable in the mortality rate. Conclusion:
Although this work clearly demonstrates that during the first wave of the
pandemic, fewer infections were reported worldwide in countries where BCG
vaccination is obligatory, however, the causal relationship is uncertain, as the
countries’ past, customs, social organization and economic development are
different. Our results support the necessity of comparative contact tracing to
clarify how BCG vaccination affects people’s susceptibility to this new type of
coronavirus as well as their ability to spread and transmit the virus. Orv
Hetil. 2021; 162(4): 123–134.
Saliva as a Biological Sample for COVID-19 Diagnosis?