Translation and Validation of the Hungarian Version of the Infection Control Standardized Questionnaire: A Cross-sectional Study

Background: Up to our knowledge, there is currently no psychometrically validated Hungarian scale to evaluate nurses’ knowledge about infection prevention and control (IPC) practices. Thus, we aim in this study to assess the validity and reliability of the infection control standardized questionnaire Hungarian version (ICSQ-H).Methods: A cross-sectional, multisite study was conducted among 591 nurses in Hungary. The original ICSQ including 25 items was translated into Hungarian. A panel of four experts assessed the content validity of the questionnaire by calculating the item content validity index and scale content validity index. Then, construct validity was evaluated using principal component analysis and confirmatory factor analysis. The goodness of fit for the model was measured through fit indices. Convergent validity was assessed by calculating the average variance extracted. Additionally, discriminant validity was evaluated by computing the spearman correlation coefficient between the constructs. Finally, the interitem correlations, the corrected item-total correlations, and the internal consistency were calculated.Results: Content validity of the questionnaire was established with 23 items. The final four-construct ICSQ-H including 10 items showed a good fit model. Convergent validity was met except for the alcohol-based hand rub (ABHR) construct, while discriminant validity was met for all constructs. The interitem correlations and the corrected item-total correlations were met for all constructs but, the internal consistency of ABHR was unsatisfactory due to the low number of items.Conclusions: The results did not support the original three-factor structure of the ICSQ. However, the four-factor ICSQ-H demonstrated an adequate degree of good fit and was found to be reliable. Based on our findings, we believe that the ICSQ-H could pave the way for more research regarding nurses’ IPC knowledge to be conducted in Hungary. Nevertheless, its validation among other healthcare workers is important to tailor effective interventions to enhance knowledge and awareness.

Adaptation and psychometric evaluation of Hungarian version of the Fear of COVID-19 Scale

Background COVID-19 pandemic has had a global major healthcare, social and economic impact. In present study we aim to adapt the Fear of COVID-19 Scale to Hungarian. Materials and methods Forward-backward translation method was used to translate the English version of the scale to Hungarian. Participants were a convenience sample of 2175 university students and employees. The study was conducted between January 18th and February 12th 2021. The test battery included Hungarian versions of Fear of COVID-19 scale, short Beck Depression Inventory (BDI-H) and State-Trait Anxiety Inventory (STAI). Results The scale showed one-factor structure, the loadings on the factor were significant and strong (from .47 to .84). Internal consistency was very good (α = .84). Construct validity for the Fear of COVID-19 Scale was supported by significant and positive correlations with STAI (r = 0.402; p < 0.001) and BDI-H (r = 0.270; p < 0.001). Conclusion The Hungarian version of Fear of COVID-19 Scale is a reliable and valid tool in assessing fear of coronavirus.

Model fit and reliability of the Hungarian version of the Revised Exercise Addiction Inventory (EAI-R-HU)

The Exercise Addiction Inventory (EAI) is a brief validated instrument adopted by many to assess the risk of exercise addiction. Its revised version (the EAI-R) has been recently validated in English with a predominantly male sample. The current work examined the model fit, validity and reliability of the Hungarian version of the EAI-R (EAI-R-HU). This cross-sectional study was conducted online. A convenience sample of regular exercisers (n = 253) completed the EAI-R-HU and answered demographic questions. Confirmatory factor analysis revealed a good model fit for the Hungarian version of the instrument. The internal reliability of the EAI-R-HU was (Cronbach’s α) .71. Considering the top 20% of the EAI-R-HU scores, 5.1% of the sample was at risk of exercise addiction. Team exercisers did not differ from individual exercisers in the risk of exercise addiction. Age and exercise characteristics predicted weakly but statistically significantly the risk of exercise addiction. The EAI-R-HU possesses a good model fit, and its internal reliability is acceptable. These findings complement the original revision of the EAI-R, based on a largely (87.7%) male sample compared to the current research primarily based on female participants (76.7%). While cultural differences might exist, the present results encourage the use of the EAI-R with women too and with Hungarian samples, in general.A Testedzésfüggőség Kérdőív (EAI) egy rövid, validált eszköz, amelyet a testedzésfüggőség kockázatának felmérésére használnak. Az angol nyelvű módosított változatát (EAI-R) nemrégiben egy többségében férfiakból álló mintán validálták. Jelen kutatás a magyar változat (EAI-R-HU) egyfaktoros elméleti struktúrájának illeszkedését, validitását, és a kérdőív belső megbízhatóságát vizsgálta. A hozzáférhetőségi mintavétellel zajló adatgyűjtés online történt. Rendszeresen edző önkéntesek (n = 253) kitöltötték a módosított EAI-t (EAI-R-HU) és megválaszolták a demográfiai kérdéseket. A megerősítő faktoranalízis jó modellillesztést mutatott, a skála belső megbízhatósága (Cronbach-α) pedig 0,71 volt. Az EAI-R-HU pontszámok felső 20%-át figyelembe véve, a jelen minta 5,14%-a volt feltételezhetően a testedzésfüggőség kockázatának kitéve. A csoportban edzők nem különböztek az egyéni edzést végzőktől a testedzésfüggőség kockázatát illetően. Az életkor és a testmozgás egyes jellemzői gyengén, de statisztikailag szignifikánsan prognosztizálták a testedzésfüggőség kockázatát. Az eredmények alapján az EAI-R-HU jó modellalkalmazással rendelkezik és a belső megbízhatósága elfogadható. Ezek a megállapítások kiegészítik az angol EAI-R változatát, amely nagyrészt (87,7%) férfi minta alapján jött létre, szemben a jelen kutatással, amely elsősorban női résztvevőkön alapszik (76,7%). Bár létezhetnek kulturális különbségek, a jelenlegi eredmények ösztönzik az EAI-R alkalmazását a nőknél is és az EAI-R-HU felhasználását magyar kutatásokban.

Measuring Discrimination against Older People Applying the Fraboni Scale of Ageism

The progressive aging of developed societies, caused by profound demographic changes, brings with it the necessity of confronting the subject of discrimination against older people. In the last 50 years, many scales of ageism have been developed to measure beliefs and attitudes towards older adults. The purpose of our study was to adapt the full Fraboni Scale of Ageism (FSA) to Hungarian language and assess its reliability, validity, and psychometric properties. The sample of the study was representative of the Hungarian population, and the data collection took place online. In our study, we compare the dimensions of the scale with other international studies and present the attitudes and biases of the Hungarian population against the older people. The results of the study indicate that attitudes toward older people are more positive among women, older people, and people living in villages. In this study, we concluded that the Hungarian version of the Fraboni Scale of Ageism is a suitable instrument for both measuring the extent of ageism in the Hungarian population and contributing to further testing the international reliability, validity, and psychometric properties of the Fraboni Scale of Ageism.

Internal and external aspects of freedom of choice in mental health: cultural and linguistic adaptation of the Hungarian version of the Oxford CAPabilities questionnaire—Mental Health (OxCAP-MH)

Background A link between mental health and freedom of choice has long been established, in fact, the loss of freedom of choice is one of the possible defining features of mental disorders. Freedom of choice has internal and external aspects explicitly identified within the capability approach, but received little explicit attention in capability instruments. This study aimed to develop a feasible and linguistically and culturally appropriate Hungarian version of the Oxford CAPabilities questionnaire—Mental Health (OxCAP-MH) for mental health outcome measurement. Methods Following forward and back translations, a reconciled Hungarian version of the OxCAP-MH was developed following professional consensus guidelines of the International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research and the WHO. The wording of the questionnaire underwent cultural and linguistic validation through content analysis of cognitive debriefing interviews with 11 Hungarian speaking mental health patients in 2019. Results were compared with those from the development of the German version and the original English version with special focus on linguistic aspects. Results Twenty-nine phrases were translated. There were linguistic differences in each question and answer options due to the high number of inflected, affixed words and word fragments that characterize the Hungarian language in general. Major linguistic differences were also revealed between the internal and external aspects of capability freedom of choices which appear much more explicit in the Hungarian than in the English or German languages. A re-analysis of the capability freedom of choice concepts in the existing language versions exposed the need for minor amendments also in the English version in order to allow the development of future culturally, linguistically and conceptually valid translations. Conclusion The internal and external freedom of choice impacts of mental health conditions require different care/policy measures. Their explicit consideration is necessary for the conceptually harmonised operationalisation of the capability approach for (mental) health outcome measurement in diverse cultural and linguistic contexts.

Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán

Összefoglaló. Bevezetés: Az eredményes gyógyítás, rehabilitáció, egészségre nevelés és egészségfejlesztés elengedhetetlen feltétele, hogy az egyén az egészségműveltségének megfelelő módon jusson hozzá az egészségével kapcsolatos információkhoz. Célkitűzés: A kutatás célja két, az egészségműveltséget objektíven (Newest Vital Sign) és szubjektíven (Brief Health Literacy Screening Tool) mérő skála validálása volt. Ezen nemzetközi felmérésekben elterjedt és önmagukban is alkalmazható rövid tesztek segítségével vizsgálható az általános populáció egészségműveltsége. Módszer: A skálák tesztelése országos keresztmetszeti vizsgálat keretében zajlott a felnőtt lakosság körében. A kérdőívek megbízhatóságát és validitását az egyes kérdőíveken belüli Cronbach-α, Spearman–Brown és korrigált item-totál korrelációs együtthatók, valamint feltáró faktorelemzés (főkomponens-elemzés, varimax rotáció) segítségével értékeltük. Eredmények: A kérdőívek belső konzisztenciáját mérő Cronbach-α-érték a Newest Vital Sign kérdőív esetében 0,72, a Brief Health Literacy Screening Tool kérdőív esetében 0,87, míg a Spearman–Brown-féle korrigált korrelációval számított „split-half” megbízhatóság 0,76, illetve 0,88 volt. Az item-totál korrelációs vizsgálat során kapott korrelációs együtthatók minden esetben magasabbnak bizonyultak az elvárható 0,3-as értéknél. A faktorszerkezet feltárása rávilágított, hogy a két teszt az egészségműveltség más-más dimenzióit méri. Megbeszélés: Eredményeink alapján mindkét teszt megbízhatónak bizonyult; a Brief Health Literacy Screening Tool skála belső validitása magasabb, mint az eredeti kérdőívé. A faktorelemzés alapján a két kérdőív együttes alkalmazása is lehetséges, ha a cél a szubjektív és az objektív műveltség egyszerre történő vizsgálata. Következtetés: Eredményeink alapján javasoljuk a Brief Health Literacy Screening Tool és a Newest Vital Sign kérdőívek általunk validált változatának használatát kérdezőbiztosok által felvett, egészségműveltséget vizsgáló felmérések részeként. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1579–1588. Summary. Introduction: Accessing health information adapted to one’s health literacy level is a prerequisite for effective healing, rehabilitation, health education, and health promotion. Objective: This research aimed to validate the Hungarian version of two instruments measuring health literacy: the performance-based Newest Vital Sign and the self-reported Brief Health Literacy Screening Tool. These short instruments, which are frequently used in international surveys, can be applied to measure health literacy among the general population. Method: The two instruments were tested in a nationwide cross-sectional study in the general population. The questionnaires’ reliability and validity were evaluated using Cronbach-α, Spearman–Brown, corrected item-total correlation coefficients, and exploratory factor analysis (principal components analysis, varimax rotation). Results: The internal consistency measured by the Cronbach-α was 0.72 for the Newest Vital Sign and 0.87 for the Brief Health Literacy Screening Tool, and the split-half reliabilities calculated with the Spearman–Brown correlation were 0.76 and 0.88, respectively. The correlation coefficients obtained during the item-total correlation analysis proved to be higher than the expected 0.3 value in all cases. Exploring the factor structure revealed that the two tests measure different dimensions of health literacy. Discussion: Both tests proved to be reliable; the internal validity of the Brief Health Literacy Screening Tool is higher than that of the original questionnaire. Based on the factor analysis, their application is possible together if the goal is to examine subjective and objective health literacy together. Conclusion: Using the validated Hungarian version of these questionnaires is recommended as part of health literacy surveys conducted by interviewers. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1579–1588.

Az Edzői Viselkedés Kérdőív hazai adaptációja

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ 2 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető. Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ 2 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.

A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán

Háttér és célkitűzésekA felnőttek munkahelyi kiégésének vizsgálata mellett egyre nagyobb szerepet kap a problémakör iskolai vonatkozásának feltárása is. Tanulmányunk célja a Salmela-Aro és munkatársai (2008, 2009) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív hazai változatának tesztelése volt.MódszerMagyar általános és középiskolás, 13–18 éves (M = 15,3 év; SD = 2,01) diákokból álló mintán (Náltalános iskola = 337; Nközépiskola = 738) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső konzisztenciáját, illetve a diák kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.EredményekA feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az eredetivel megegyező, háromfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés alskálák alkotnak. A kiégés kérdőíven a nemek között nem találtunk különbséget, iskolatípus tekintetében pedig csak a cinizmus alskálán különböztek az általános és középiskolás diákok pontszámai. A tanulmányi eredmény negatív összefüggést mutatott a kiégéssel, hasonlóan az önértékeléshez, az iskolai kötődéshez és a közelítő-elsajátító célorientációhoz. Az elkerülő célorientáció gyenge pozitív együtt járást mutatott a kiégéspontszámmal. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a Diák Kiégés Kérdőív alskálái a célorientációs kérdőív dimenzióival együtt az önértékelés varianciájának 50,3%-át képesek megmagyarázni.KövetkeztetésekAz eredmények alapján kialakított nyolctételes kérdőív alkalmasnak tűnik a diák kiégés mérésére, illetve azon belül az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés tüneteinek elkülönítésére. Ugyanakkor a Cronbach-alfa-mutatók alapján utóbbi két alskála belső megbízhatósága csak elfogadható mértékű, emiatt a kérdőívet egydimenziós skálaként ajánljuk használni. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra, illetve hasznos segédeszköz lehet az iskolapszichológiai gyakorlat számára is.Background and goalsDue to the prevalence of burnout-syndrome, research on this phenomenon is becoming increasingly important. As a result, beside examining the burnout-syndrome among adults, it is also important to explore the problem in the schools. The aim of our research is exploring the structure of the Hungarian version of the Student Burnout Inventory (Salmela-Aro et al., 2008, 2009).MethodsThe participants were Hungarian primary (N = 337) and secondary school students (N = 738), between the age 13 and 18 (M =15,3 years, SD = 2,01). We checked the structure of the questionnaire, the internal consistency and the connections between student burnout and other demographic and psychological factors.ResultsAccording to the exploratory and the confirmatory factor analysis, the three-factor structure of the questionnaire is the same as the original, which consists of three subscales: emotional exhaustion, cynicism and sense of inadequacy. There was no difference between the the boys and the girls in the overall burnout score, and in the case of school-type the scores of primary and secondary school students differed only on the subscale of cynicism. The academic achievement correlated negatively with the burnout, as well as the self-esteem, school attachment and mastery-approach goal orientation. The avoidance goal orientation showed positive correlation with the overall burnout score. The hierarchical regression analysis established that the subscales of the Student Burnout Inventory and the dimensions of the goal orientation could predict the level of the self-esteem, with 50,3% of the explained variability.ConclusionBased on the results, the Hungarian version of the Student Burnout Inventory with 8 items is appropriate for measuring student burnout, and for separating the symptoms of emotional exhaustion, cynism and sense of inadequacy. Based on the Cronbach-alfa indicators, the reliability of two of the sub-scales are only acceptable. Therefore we advise to use the questionnaire as a unidimensional scale. The questionnaire may be suitable for further exploratory research or can be an useful tool for school psychologist as well.

Childhood traumatization and dissociative experiences among maladaptive and normal daydreamers in a Hungarian sample

The aim of the study was to identify some potential etiological segments of maladaptive daydreaming, especially the relationships between maladaptive daydreaming, childhood traumatization, and dissociative propensity. The questionnaire package included the Hungarian version of the Maladaptive Daydreaming Scale, the Traumatic Antecedents Questionnaire, as well as the Dissociation Questionnaire. 717 participants were recruited online, 106 of whom were problematic daydreamers. The results revealed that certain types of childhood trauma occurred significantly more frequently in the group of maladaptive daydreamers. Furthermore, maladaptive daydreamers possessed a significantly higher level of dissociative propensity compared to normal daydreamers. The estimated SEM models showed that dissociative experiences - more precisely Identity confusion and fragmentation and Lack of control – mediated the relationship between certain childhood traumatic experiences and maladaptive daydreaming. The results suggest that we should consider childhood traumatization and increased dissociative propensity as potentially significant factors in the etiology of maladaptive daydreaming.

Psychometric properties of the original and short Hungarian version of the Iowa infant feeding attitude scale

Background The Iowa Infant Feeding Attitude Scale (IIFAS) is a widely used tool to assess attitudes towards infant feeding. Attitudes towards breastfeeding are one of the main influencing factors of feeding choice and breastfeeding duration. Adaptation of the IIFAS to the Hungarian context provides an opportunity for cross-cultural comparisons and helps to target breastfeeding support interventions. The growing number of shortened scales in various fields of research, demonstrates the necessity to adapt to a changing context of data collection to avoid fatigue and dropout among respondents. However, international comparisons are difficult due to the lack of a consensual shortened form of the scale. The aim of our study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the IIFAS (IIFAS-H) and propose an 8-item short version that has appropriate construct validity. Methods The original IIFAS was translated into Hungarian and then translated back to English. A cross-sectional study based on an internet survey in 2019 was conducted among 553 mothers whose most recent child’s age was between 6 and 36 months. Psychometric properties of the Hungarian IIFAS were determined and compared with international results. In order to obtain a shorter version of the Hungarian scale, we preferably kept those items that are common with other international abbreviated IIFAS versions and deleted items with a corrected item-total correlation or factor loading of less than 0.3, where factor loadings came from a principal component analysis forcing the extraction of one principal component (factor). Results The 17-item IIFAS-H showed good psychometric properties with a Cronbach’s alpha of0.73. Further analyses proved that the examined three shortened versions of the IIFAS consisting of 11, 9, and 8 items also showed good properties (Cronbach’s alpha = 0.79, 0.79, 0.76, respectively). Conclusions The Hungarian version of the original 17-item long IIFAS proved to be a good measurement tool with good psychometric properties. Based on our analyses, we suggest the use of the 8-item short version (IIFAS-H8) of the scale.